Állatvédőrség

A 2010. �prilisi orsz�ggy?l�si v�laszt�sok finis�nek idej�n t?nt fel k�zter�leten, a forgalmas �tvonalak ment�n az �llatv�delmi ?rszolg�lat (a tov�bbiakban: �llatv�d?rs�g) plak�tja. Noha ennek a szervez?d�snek az �gvil�gon semmi k�ze a politik�hoz, m�gis sokan b�znak abban, hogy a Parlamentbe ker�l? p�rtok szimp�ti�ja �vezi majd az �llatv�d?rs�get, amely f?leg civil szervez?d�sek sz�vets�gek�nt defini�lja mag�t. Rem�nyeik szerint az �llatv�d?ri munka nagyban seg�theti a k�zigazgat�st, a jog�rv�nyes�t�st, v�geredm�ny�ben az �llatk�nz�k k�zre ker�t�s�t, a megk�nzott �llatok elkobz�s�t �s j� gazd�hoz juttat�s�t.

Az �llatv�d?rs�g �tletad�i �s f? szervez?i: a Cerberos �llatv�d? Egyes�let �s a Feh�rkereszt �llatv�d? Liga. Szakmai �s logisztikai seg�ts�get ny�jt sz�mukra: az Orsz�gos Rend?r-f?kapit�nys�g, az Orsz�gos Polg�r?r Sz�vets�g, az International Police Association (IPA) Magyar Szekci�ja, a Rend?rtiszti F?iskola, a Szerencsej�t�k Zrt., a Gastroyal Kft., csatlakozik munk�nkhoz tov�bb� a MEOE, a jogi koordin�ci�t pedig dr. Czerny R�bert civil �llatv�delmi ombudsman l�tja el.

Mi�rt van erre sz�ks�g? Kinek j� ez? Sorj�znak a k�rd�sek a sajt� �s els?sorban az �llatv�delmi civil szervezetek r�sz�r?l. Azt, hogy egy ilyen orsz�gos ?rszolg�latra igenis sz�ks�g van, bizony�tja az �llatk�nz�st – t�bbnyire kutya, macska �s l� b�ntalmaz�st – elk�vet?k nagy �ltal�noss�gban tapasztalhat� magatart�sa, vagyis az a fajta magabiztoss�g, hogy ?ket �gysem lehet felel?ss�gre vonni, vel�k az �llatv�d?k nem sz�rhatnak ki, ?k tov�bbra is azt tehetnek a saj�t tulajdonukkal, az �l? �llattal, amit akarnak. Ezt a szeml�letet sajnos csak er?s�ti 2004, vagyis az �llatk�nz�s b?ncselekm�nyi szintre emel�se �ta a gyenge l�bakon �ll� �gy�szi �s b�r�i munka, az �llatk�nz�sos �gyek t�rgyal�sa, a let�ltend? szabads�gveszt�sek kiszab�sa helyett az „ejnyebejnye” jelleg? hat�rozatok meghozatala. El�rt�nk arra a szintre, hogy az orsz�g egyes r�szein maguk a rend?r�k panaszkodnak az �gy�szekre, mert hi�ba az alapos nyomozati munka, a r�szletes rend?ri �gyfelder�t�s, ha p�ld�ul az orvvad�szok, orvhorg�szok cselekm�nyei kapcs�n magasabb szinteken megsz�ntetik az elj�r�st �s a tettes b�ntetlen marad! Az igazs�gszolg�ltat�son fel�l a jegyz?k elj�r�sa sem hozza meg az �llatv�d?k �ltal elv�rt eredm�nyt. Az �llatok v�delm�r?l �s k�m�let�r?l sz�l� 1998. �vi 28. t�rv�ny ugyan r�gz�ti, hogy a telep�l�si, f?v�rosban pedig a ker�leti �nkorm�nyzat �nkorm�nyzati �llatv�delmi ?rszolg�latot m?k�dtethet, de kev�s a j�l szervezett helyi �llatv�delmi ?rszolg�lat haz�nkban. Leggyakrabban a p�nzhi�nnyal indokolj�k az �nkorm�nyzatok a mozdulatlans�got, de a szakmai hozz��rt�s, a helysz�ni szeml�k pontatlans�ga, a t�ny�ll�s tiszt�z�s�nak elmarad�sa mind-mind az �llatk�nz� „futni hagy�s�hoz” vezet.

Azt persze nem lehet m�g biztosan �ll�tani, hogy az �llatszeret? t�rsadalom, azon bel�l minden �llatv�d? csoport egyhang�lag az �gy mell� �ll. Hossz� �vek gyakorlata sz�ks�ges ahhoz, hogy meggy?z?d�ses �llatv�d?r�k j�rj�k majd az orsz�got, �s szakszer?en l�pjenek fel akkor, ha egy felt�telezett �llatk�nz� port�j�ra bel�pnek. A szakszer?s�gnek a felismer�sben �s az int�zked�sben kell megval�sulnia. A felismer�s az �llatk�nz�s t�ny�nek meg�llap�t�s�ra vonatkozik. A „z�rg? csont�”, k�ls�relmi nyomokat mutat� kutya egy�rtelm?en „�ldozatnak” l�tszik, de annak felfedez�se, hogy a fizikailag meg nem nyomor�tott �llatot feltehet?leg pszich�sen megk�nozt�k, m�r komoly szaktud�st ig�nyl? feladata. Amennyiben ezt az �llatv�d?r nem k�pes meg�llap�tani, akkor �llatorvosi, esetleg etol�gusi, �llatpszichol�gusi szak�rtelmet kell ig�nybe vennie. Ezekkel a szak�rt?kkel maga az �llatv�d?r is csak akkor ker�lhet a megk�nzott �llat – mint a „rossz gazda” vagy az �llatk�nz�ssal meggyan�s�that� szem�ly mag�ntulajdona – k�zel�be, ha arra hat�s�gi �llatorvos, jegyz? vagy rend?r a sz�m�ra lehet?s�get biztos�t.

A c�l teh�t az, hogy az �llatot ki lehessen menteni a k�nl�d�s�nak sz�nter�r?l, rosszul tart�sa k�rnyezet�b?l, de ezt jogszer?en, szervezetten, a „rossz gazda” szem�lyis�gi jogainak tiszteletben tart�s�val szabad. Az �llat elkobz�sa, ezt k�vet?en �llami tulajdonba ker�l�se is csak egyedi hat�s�gi hat�rozattal val�sulhat meg. Az �llatnak teh�t j� az �llatv�d?rs�g, a „rossz gazd�nak” nem felt�tlen�l, de vajon mik�nt �llnak a k�rd�shez az �llatv�delmi szervezetek? A k�p e tekintetben vegyes. Az �llatv�d?k t�bbs�ge �vek �ta pr�b�lkozik – n�melyek sikeresen, a t�bbs�g kev�sb� hat�konyan – orsz�gos szinten m?k�d? �llatv�delmi szervezet l�trehoz�s�val. A t�bbs�gr?l ne ess�k sz�, a sikeresek k�z�tt azonban felt�tlen�l meg kell eml�teni a kecskem�ti T?zs�r Judit alap�tv�ny�nak �llatv�delmi ?rszolg�lat�t, ebrend�szeti telep�t �s �llatmenhely�t. T?zs�r Judit alap�t�nak �s a megsz�ml�lhatatlan elk�telezett munkat�rsnak (pl. Urb�n Bori, Szab� Attila) k�sz�nhet?en ma m�r orsz�gszerte ismert „�llatv�delmi fogalom” az alap�tv�ny, �s a mi �llatv�d?rs�g�nk is folyamatosan tartja vel�k a kapcsolatot: tanulunk egym�st�l, �tvessz�nk a m�sik j� gondolatait a szab�lyrendszer kialak�t�s�ban.

Az �llatv�d?rs�g Szervezeti �s M?k�d�si Szab�lyzat�t egy�bk�nt a Cerberos Kutyaiskola munkat�rsai, els?sorban is M�zes Dorottya �s Dorogi Zita dolgozt�k ki. Id�zet ebb?l az SZMSZ-b?l: „A sz�vets�g alapvet? c�lja a magyarorsz�gi �llatk�nz�si esetek felder�t�se, azok visszaszor�t�sa, hat�kony fell�p�s az �llatk�nz�sok elk�vet?ivel szemben a hat�s�gokkal egy�ttm?k�d�sben.”

�sszegezve: az �llatv�d?rs�g olyan szervezet k�v�n lenni, amely ell�tja az �llatok �rdekk�pviselet�t, seg�ti az �llatok v�delm�r?l sz�l� t�rv�nyek �s rendeletek alkalmaz�s�t, betart�s�t �s betartat�s�t. C�lja a jelenlegi hatalmas sz�m� k�bor �llat�llom�ny sz�m�nak hossz� t�von t�rt�n? cs�kkent�se, k�l�n hangs�lyt fektetve a tov�bbi szaporulatok megakad�lyoz�s�ra. Az �llatv�d?rs�g a fiatalok felel?s �llattart�sra t�rt�n? nevel�se, term�szetbar�t, k�rnyezettudatos szeml�let kialak�t�sa �s a kutyaharap�sos esetek megel?z�se �rdek�ben t�rt�n? oktat�sok, programok szervez�se �s lebonyol�t�sa ter�let�n is dolgozik. Fontos feladata az elkobzott �llatok testi �s lelki rehabilit�ci�ja, szakszer? ell�t�sa, majd gazd�hoz juttat�sa.

Az �llatv�d?rs�g a szakmai, gyakorlati munk�ja r�v�n k�t fontos k�rd�sben nagyon gyors v�ltoz�st szeretne el�rni. Az egyik az „�l? �llat”, mint v�dett jogi t�rgy megjelen�t�se a B�ntet? T�rv�nyk�nyvben, a m�sik az �llatok elaltat�s�nak �s ivartalan�t�s�nak t�rv�nyi szintre helyez�se. Ezek a probl�m�k a mai napig s�lyosan akad�lyozz�k az �llatv�delmi elj�r�sok kiteljesed�s�t. A b�ntet?jogban az �llatk�nz�sok a k�zbiztons�g v�delme k�r�be tartoz� b?ncselekm�nyek, a t�rv�ny teh�t nem az �l? �llatot, hanem az emberi t�rsadalmat oltalmazza, ezen kell v�ltoztatni! Az altat�s �s az ivartalan�t�s magas szinten t�rt�n? szab�lyoz�s�val pedig v�gre g�tat lehetne szabni annak, hogy alacsony szint? jogszab�lyok, esetleg �nkorm�nyzati rendeletek mondj�k meg, mennyi ideig �lhet az a szerencs�tlen, pet�rd�z�s�t�l megriadt �s elsz�k�tt kutya, akit a k�zter�let-fel�gyel? vitt el a gyepmesteri telepre, ahelyett, hogy egy �nkorm�nyzati port�lra feltette volna az �llat fot�j�t, ezzel seg�tve a j� gazd�t a kutat�sban!

Szil�gyi Istv�n kur�tor
Feh�rkereszt �llatv�d? Liga

Jo� Istv�n
Cerberos �llatv�d? Egyes�let

Dr. Czerny R�bert
civil �llatv�delmi ombudsman

�nk�ntesek jelentkez�s�t v�rjuk Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. c�men f�nyk�pes �n�letrajzzal �s motiv�ci�s lev�llel!